A tengerimalac rendszertanilag a Mammalia (eml�s�k) oszt�ly Rodentia (r�gcs�l�k) rendj�nek Hystricomorpha (s�lalak�ak) alrendj�be, a Caviidae (tengerimalac-f�l�k) csal�dj�ba, a Caviinae (tengerimalac-form�k) alcsal�dj�ba tartozik.

�shaz�ja D�l-Amerika.

A Cavia (Pallas, 1766) genusba tartoz� fajok megnevez�se �s sz�m�nak meghat�roz�sa nem egys�ges, �s gyakran k�pezi vita t�rgy�t. Vannak nevek, melyeket egyes tud�sok a nemen bel�l egy k�l�n faj tudom�nyos nevek�nt kezelnek, m�g m�sok ezek k�z�l egyeseket csak egy r�gebbi faj szinonima nev�nek tekintenek. A legt�bb kutat� a Smithsonian int�zet �ltal elfogadott �s k�zreadott rendszertani besorol�st (Mammal Species of the World, Smithsonian Institution) tekinti �rv�nyesnek, mely szerint a Cavia nem �t fajt foglal mag�ba:

<!--[if !supportLists]-->o    <!--[endif]-->Cavia tschudii (Fitzinger, 1857)

<!--[if !supportLists]-->o    <!--[endif]-->Cavia aperea (Erxleben, 1777)

<!--[if !supportLists]-->o    <!--[endif]-->Cavia fulgida (Wagler, 1831)

<!--[if !supportLists]-->o    <!--[endif]-->Cavia magna (Ximinez, 1980)

<!--[if !supportLists]-->o    <!--[endif]-->Cavia porcellus (Linnaeus, 1758)

A C. tschudii a vad t�rzsalak, a h�zias�tott v�ltozat vad �se. Ter�leti elterjed�se: D�l-Amerika nyugati �llamainak szikl�s fenns�kjai, Peru, D-Bol�via, Argent�na �-Ny-i r�sze �s Chile �-i r�sze. K�z�ns�ges neve: fenns�ki tengerimalac (Montane Guinea Pig). Szinonim�ja: cutleri, atahualpae, arequipae, festina, osgoodi, pallidior, sodalis, stolida, umbrata.

A C. aperea t�jfaj igen kev�ss� t�r el a tschudii fajt�l. Az aperea p�ld�nyok a tschudiin�l kiss� nagyobb termet�ek, �s sz�rzet�k vil�gosabb. Sz�mos kutat� nem ismeri el k�l�n fajk�nt, ez�rt a k�t n�v m�sodik tagj�t gyakran egy�ttesen haszn�lj�k (C. aperea tchudii). Ter�leti elterjed�se: Braz�lia, �-Argent�na, Uruguay, Paraguay, Columbia, Ecuador, Venezuela, Guyana. K�z�ns�ges neve: braziliai tengerimalac vagy m�s n�ven alf�ldi (a s�ks�got kedvel�) tengerimalac (Brazilian Guinea Pig). Szinonim�ja: nana, guianae, pamparum, azarae, rosida, hilaria, hypoleuca, leucopyga.

A C. fulgida faj ter�leti elterjed�se: K-Braz�lia - a Minas Gerais �s Santa Catarina k�z�tti ter�let. K�z�ns�ges neve: f�nyl�/csillog� (sz�r�) tengerimalac (Shiny Guinea Pig). Szinonim�ja: nigricans, rufescens.

A C. magna faj k�z�ns�ges neve: nagyobb(acska) tengerimalac (Greater Guinea Pig). Szinonim�ja nincs. E faj Uruguay D-K-i r�sz�t�l Brazilia D-i r�sz�n �t, eg�szen Santa Catarin�ig terjedt el.

A C. porcellus a tengerimalac h�zias�tott v�ltozata, a vadon �l� tengerimalac lesz�rmazottja.

A tengerimalacok a perui �slakosok, az ink�k h�zi- �s �ldozati �llatai voltak, ezt sz�mos inka s�rban tal�lt mumifik�l�dott tengerimalac-tetem is tan�s�tja. A Cavia aperea tschudii fajt a tengerimalac �sek�nt tartj�k sz�mon, ennek megszel�d�tett v�ltozatai �ltek �s �lnek ma is a perui indi�n �slakoss�g h�za t�j�n. A h�d�t�k�nt Peruba �rkezett spanyol bev�ndorl�k a helyi indi�nok n�pszer� �llatait indi�n malacnak nevezt�k (a spanyol mellett m�g francia �s olasz nyelven is indi�n malack�nt ismert), s h�d�t�saik sor�n e kontinensen a tengerimalacokat maguk is �lelemk�nt haszn�lt�k.

A perui bennsz�l�ttek az �ltaluk kiteny�sztett v�ltozatoknak a cuy nevet adt�k, az ottani lakoss�g napjainkban is �gy nevezi. E termetre nagyobb tengerimalacok �tlagos tests�lya 2-3 kg, ritk�n egyes p�ld�nyok a 4 (vagy ak�r a 4,5) kg-ot is el�rik.

Kor�bbi perui feljegyz�sekben - a „Garcilasso” �s „Relaciones geograficas de Indias” c�m� perui foly�iratokban - e kis�llatot „indi�n tengeriny�lnak” nevezt�k.

A tengerimalac Eur�p�ba a XVI. sz�zadban, holland haj�sok r�v�n ker�lt, s ezek kiteny�sztett v�ltozatai a mai h�zias�tott tengerimalacok. A malac nevet feltehet�leg a kismalachoz hasonl� vis�t� hangja miatt �rdemelte ki, s tengerinek az�rt nevezik, mert a tengerent�lr�l sz�rmazik. Hasonl� m�don a n�metek, lengyelek, oroszok is �gy nevezik.

Angol, holland �s rom�n nyelven guineai malack�nt ismert. Ezen elnevez�snek (guineai) a szakirodalomban k�tf�le magyar�zata kering:

<!--[if !supportLists]-->·               <!--[endif]-->haj�n sz�ll�tva, Afrika nyugati r�sz�t, Guine�t �rintve jutott Eur�p�ba

<!--[if !supportLists]-->·               <!--[endif]-->Angli�ban guine�ban (r�gi angol p�nznem) szabt�k meg az �r�t.

Az Egyes�lt �llamokban, az 1770-es �vekben, kedvenck�nt terjedt el.

Gy�gy�szati �s egy�b k�s�rletekre a XIX. sz�zadban az angol v�ltozatokat haszn�lt�k, melyek Braz�lia meg nem telepedett, vadon �l� popul�ci�ib�l sz�rmaztak. Mivel a tengerimalacok a bakt�riumos fert�z�sekre rendk�v�l �rz�kenyek, Robert Koch �s tan�rseg�dje, Emil Behring a tuberkul�zissal, dift�ri�val kapcsolatos tudom�nyos k�s�rletekre haszn�lta �ket.

Term�szetes k�rnyezet�kben a tengerimalacok 5-10 egyedb�l �ll� csoportokban �lnek, �s f�leg �jszaka akt�vak. Nem k�sz�tenek maguknak �reget, sziklareped�sekbe, boz�tokba b�jnak, vagy m�s �llatok elhagyott �regeit foglalj�k el, s idej�k legnagyobb r�sz�t d�s f�vel ben�tt ter�leteken t�ltik.

Az eledel�rt csak a h�zias�tott tengerimalac vis�t, ezt a felt�teles reflexet az emberrel val� egy�tt�l�s alak�totta ki benne.